Jóga és meditáció

A jógáról röviden

A jóga szanszkrit szó, jelentése összeolvadás, egyesülés. A jóga nem vallás és nem is egyszerű sport, hanem a keleti bölcselet egy formája. 

A jóga célja a testi-lelki-szellemi harmónia elérése, 

az egyéni lélek és az univerzális lélek, 

más szavakkal az egyén és Isten egyesítése.

A jógában fontos szerep jut a testet átható életenergiának (szanszkritül: prána, kínaiul: csi, keresztény hagyományokban: szentlélek). A csakrák (csokrok, energiaközpontok) és a nádik (energiavezetékek) rendszere egy energiatestet vagy finomtestet alkotnak, és e köré rendeződik a fizikai test anatómiai szerkezete.

Az energiatest alapvetően meghatározza a fizikai test folyamatait, így amikor a gyakorló a jógatechnikákat alkalmazza, a finomtesten keresztül hat a fizikai test funkcióira és a tudatra is.

Az ászanák (testtartások) célja, hogy megszabadítsa a testet az energiablokkoktól és a feszültségtől, hogy lehetőség nyíljon a befelé figyelésre, az energiák szabályozására. A gyakorlatok eleinte nehéznek tűnhetnek, de rövid gyakorlás után könnyedséghez, örömhöz és felszabadultsághoz vezetnek.

Hatha jóga

Óráinkon elsősorban Hatha jógagyakorlatokat végzünk. A Hatha szóban a „Ha” szó jelentése „Nap”, a „Tha” pedig a „Hold”. A Hatha jóga célja, hogy segítségével megtaláljuk az egyensúlyt a két egymást kiegészítő energia, a Nap és a Hold, a férfi és a női, a jin és a jang, az aktív és a passzív energiák között.

A jóga elmélete szerint háromféle tulajdonság létezik:

• radzsasz: a tevékenykedés, aktivitás, erőfeszíté
• tamasz: a tétlenség, passzivitás
• szattva: az előbbi kettő közötti egyensúlyi állapot, a tökéletes harmónia.

A Hatha jóga gyakorlatai segítenek, hogy elérjük a szattva, vagyis az egyensúly állapotát. A gyakorlatok közben egyenletesen lélegzünk, a gyakorlatokat lassan és precízen végezzük. Fontos a fokozatosság, így mindenki a saját állapotának megfelelően végezheti a gyakorlatokat.

A légzőgyakorlatok alatt a légzőszervek és a légzőizmok aktívak. A gyakorlatok során követett légzésritmus kedvező hatással van többek között a vérkeringési rendszerre, emellett megnyugtatja az idegrendszert, segít a vágyak és félelmek leküzdésében is. A légzéstechnikákkal olyan blokkok és korlátok oldhatók, melyeket azelőtt a gyakorló a személyisége szerves részének tekintett. Ezek a tudati korlátok az önmagunkról kialakult képpel együtt lazulnak, az ember pedig közelebb kerülhet a valódi természetéhez, ön-magához.

A jóga fontosabb élettani hatásai:

• növeli az izmok megnyúlási képességét és teljesítményét
  (elsősorban a mélyebben fekvő izomcsoportokat célozza)
• fokozza az ízületek rugalmasságát
• serkenti az anyagcserét, a méregtelenítést
• javítja a keringést (tökéletes ér-torna)
• növeli a légzőkapacitást, biztosítja a légzőizmok gazdaságos, összerendezett működését
• jótékonyan masszírozza a belső szerveket
• kiegyensúlyozza a belső elválasztású mirigyek működését
• biztosítja a vegetatív idegrendszer egyensúlyát, oldja a stresszt
• kiegyensúlyozza az érzelmeket, javítja a hangulatot
• jótékonyan befolyásolja a tudatállapotot: nyitottabbá és befogadóbbá tesz
• segít megismerni önmagunkat, a képességeinket és a határainkat

A jóga hosszútávú gyakorlása erősíti az immunrendszert és segít számos betegség leküzdésében, például:

• emésztőrendszeri problémák
• szív- és érrendszeri betegségek (pl. érelmeszesedés, visszérgyulladás, szívritmuszavar, vérnyomásproblémák)
• légzőszervi rendellenességek (pl. asztma, torokgyulladás, megfázás)
• anyagcsere-zavarok (pl. köszvény, cukorbetegség, elhízás)
• mozgásszervi problémák (lumbágó, isiász, ízületi gyulladás, kopás, reuma)
• ideg-és elmebetegségek (migrén, alvásprobléma, neurózis, kimerültség)
• férfi és női betegségek (prosztataduzzanat, menstruációs zavarok)
• allergiás betegségek (szénanátha, asztmatikus panaszok, ételallergiák)